Algecirasi csata

Algecirasi csata
Napóleoni háborúk
A HMS Hannibal az algecirasi csatában
Dátum	1801. július 8. és július 12.
Helyszín	Gibraltár mellett Spanyolország
Eredmény	az első csatában francia-spanyol győzelem a második csatában angol győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Spanyolország Egyesült Királyság
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Charles-Alexandre Léon Durand Linois James Saumarez
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
8 sorhajó és 1 másik 7 sorhajó és 2 másik
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
2000 halott vagy sebesült, 2 hajó elsüllyesztve, 1 elfoglalva 138 halott, 340 sebesült egy hajó elfoglalva
A Wikimédia Commons tartalmaz Algecirasi csata témájú médiaállományokat.

Az algecirasi-öbölben két elkülönült csata zajlott le 1801 júliusában a francia–spanyol flotta és a brit hajóhad között. Az első csatában a franciák foglaltak el egy brit sorhajót, a másodikban a britek elsüllyesztettek két spanyol hajót, egy franciát pedig elfoglaltak.

A csata 1801 júliusában kezdődött, amikor Linois francia admirális három sorhajóval és egy fregattal elindult Algeciras felé, miután Cádizt blokád alá vonták. Algeciras kikötőjét négy spanyol erőd védte, és annak ellenére, hogy Gibraltár biztonságos közelségben volt. A britek észrevették Gibraltárból a mozgást, és úgy döntöttek, hogy gyorsan megpróbálják semlegesíteni ezt a fenyegetést. Július 8-án, a brit flotta Sir James Saumarez vezetésével áthajózott Algeciras-öbölből a Gibraltárba, hogy támadja a francia hajókat.

A brit flotta hat sorhajóból állt (Saumarezé volt egy hetedik sorhajó, a Superb, de az és az azt kísérő Pasley brigg nem voltak jelen; Saumarez már elküldte saját fregattját, a Temzét visszahívta volna, de az nem tért vissza időben.)

Saumarez hat hajója megtámadta a francia és spanyol hajókat és az erődöket, de hátráltatta a szélcsend és számos homokpad a kikötőben. A francia hajóraj a várak és a spanyol hajóágyúk segítségével, elzavarták a nagyobb brit flottát, bár a francia hajók megpróbálták elkerülni, hogy elfoglalják őket. Saumarez elvesztette a 74-ágyús Hannibal nevű hajóját, ami zátonyra futott, és a franciák elfoglalták, és a brit hajóraj többi tagja is különböző mértékű károkat szenvedett. A britek vesztesége 121 halott, 240 sebesült, a franciák vesztesége: 306 fő (beleértve a Laindet Lalonde és Moncousu kapitányt) és 280 sebesült.

Mindkét fél visszavonult a saját oldalára az öbölben, és az elkövetkező négy nap megjavították a csata okozta károkat. A Pompée nem volt javítható a rendelkezésre álló idő alatt, és a Caesart állandó nappali és az éjszakai munkával tudták megjavítani. A franciák visszabocsátották a hajóikat és a tengerben javították azokat.

A brit hajóraj a következőkből állt:

• HMS Caesar 80 Saumarez admirális zászlóshajója (Jahleel Brenton kapitány)
• a francia Pompee 74 (Charles Stirling kapitány)
• HMS Spencer (1800) 74 (Henry d'Esterre Darby kapitány)
• HMS Venerable (1784) 74 (Samuel Hood kapitány)
• HMS Hannibal (1786) 74 (Solomon Ferris kapitány)
• HMS Audacious (1785) 74 (Shuldham Peard kapitány)

A francia hajóraj a következőkből állt:

• Figuires (1795) 80 (Linois admirális zászlóshajója, Laindet Lalonde kapitány)
• Indomptable (1789) 80 (Moncousu kapitány)
• Tyrannicide (1793)|Desaix 74 (Christi-Pailliere kapitány)
• Muiron|Muiron 40 (Martinencq kapitány)